A járványügyi intézkedések, a rossz hírek, környezetünk reakciói és úgy általában a bizonytalanság ijesztő hatással lehetnek ránk, a koronavírus okozta helyzet alsó hangon kimozdít valamennyiünket a komfortzónánkból. A pánik vagy a depresszió azonban rossz döntésekre sarkallhat bennünket, nagy károkat okozhat elsősorban bennünk. Összeállításunk arról, milyen praktikus megoldásokat javasolnak a külföldi intézmények, szaklapok mentális egészségünk megőrzésére.
A biztonság, a kiszámíthatóság elvesztése trauma. A bizonytalanság-érzés, az aggodalmaskodás legyőzésének egyik legfontosabb módja, hogy minél pontosabban megértsük a jelen helyzetet. Ehhez pedig a valóság minél közelibb megismerésére, vagyis tényszerű információkra van szükség.
Az első lépés tehát, hogy
(A járványról leginkább orvosi portálokról, nemzetközi szakosított szervezetek honlapjairól.)
A fő elv ellenpólusa is fontos: kerüljük az olyan hírek fogyasztását, amelyek láthatóan sokkolóak, hatásvadászok, a hírértékük kevés, ugyanakkor félelmet keltenek.
Másodsorban:
Érdemes naponta többször, meghatározott időben, korlátozott ideig, de alaposan utánanézni a fejleményeknek, mintsem egész nap, folyamatosan híreket olvasni, órákra fölöslegesen beleragadni a hírfolyamokba.
Válság idején még jobban felértékelődik a tudatos hírfogyasztás gyakorlata.
Harmadrészt:
Érdemes a megszokottnál kevesebb időt tölteni a közösségi média felületein, és azt az időt is tudatosabb használatra (főleg kapcsolattartásra) fordítani, nem céltalan böngészésre. A Facebookon, a Twitteren rengeteg megalapozatlan hír, hamis információ kering, gyakran jó szándékú ismerőseink megosztásában is.
A hírzaj a zavart erősíti – az ismeretlen helyzetben mindenki járványügyi szakértővé válik, ismerőseink sokasága keveredik vitákba a kommentkavalkádban, posztol összeesküvés-elméleteket; a sok ötletelés, okoskodás néhány óra netezés után csak a zűrzavart erősíti a fejekben.
Üres asztalok egy vendéglő teraszán hétfőn a budapesti Deák Ferenc utcában
A védekezés első számú módja, az otthon tartózkodás, az önkéntes izoláció sokak számára bezártságérzést jelent. De ennek nem feltétlenül kell így lennie. Mentálhigiénés szaklapok a következőket tanácsolják:
Szeretteinkkel, barátainkkal akár napi kapcsolatban maradhatunk, telefonon, mail-ben, chat-funkciókban, hogy új érzelmi ingerek érjenek bennünket, megmaradjon a kapcsolattartás jó érzése.
Fontos a kreativitás, hogy a négy fal ne börtönt jelentsen, hanem különböző hasznos és szórakoztató elfoglaltságok (olvasás, tévézés, videójátékok, társasjátékok...stb.) színterét.
Egy hosszú izolációs időszakban kivédhetetlen a rutin, az ismétlődések kialakulása, ezért fontos, hogy egyes napokon valamilyen ötlettel újítsunk, és vigyünk valamilyen színt a napi tevékenységünkbe.
a hétköznapi örömök (és sajnos a bajok) valóságosabb átélése lehetséges, ha minden nap legalább egy kis időre kizárjuk a digitális valóságot az életünkből.
Fontos kiengedni a gőzt, erre pedig jó lehetőség valamilyen sport űzése – lehetőleg a szabadon, napsütésben, ideális esetben a természetben.
Pszichológusok nem győzik eléggé felhívni a figyelmet arra, hogy az ember elméjében megjelenő gondolatok nem tények. Válság idején a negatív események várása ugyan reális, de a negatív gondolatok között sok a valóságtól elrugaszkodott, a félelem generálta benyomás – ezek tudatos kiszűrése fegyelmezettséget követel, de
A jövőképről pedig: a járvány – és a vele járó veszélyhelyzet, annak minden kellemetlenségével együtt – minden valószínűség szerint hónapokig fog tartani, és utána is súlyos következményekkel (gazdasági, foglalkoztatási problémákkal) kell együtt élnünk.
Mégis: egy átmeneti időszak után az élet újra vissza fog térni a normális kerékvágásába, és ezt nem szabad elfelejtenünk.
fotó: MTI
Egészen elképesztően perverz feladatokat kérnek számon egy kaliforniai jezsuita egyetem családterápiás képzésén, melyen kiakadt egy diák, aki közzétette mindezt, mire az egyetem lakonikusan válaszolt. Mutatjuk a történetet.
Varga Zs. András az InfoRádió műsorában hangsúlyozta: ha a bíróságok vitás felekké válnak, ha nyilvános politikai vitákban kell megvédeniük saját döntéseiket, akkor ebben előbb-utóbb veszíteni fognak – utánuk pedig a társadalom is.
Én nem a Tiszával vagy Magyar Péterrel vitatkozom, hanem a gazdáival Brüsszelben – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnök értékelte a választás előtti politikai helyzetet, de az új harcmodorról, a magyar futball esélyeiről és személyes pályájáról is szót ejtett. Exkluzív interjú.
Lula visszatérése ígéretes volt, de a régi baloldali recept már nem működik. Infláció, befektetői bizalomvesztés, társadalmi elidegenedés és korrupciós botrányok nehezítik a belföldi támogatottsága megtartását. Bár a gazdaság nő, a brazilok egyre inkább elégedetlenek.
Lezárult a Pázmányon az etikai eljárás a három, HVG-be LMBTQ-párti cikket író pszichológus oktatóval szemben, mutatjuk az eredmény, s hogy miről szólt az egész. A Mandinernek Birher Nándor, a Pázmány bölcsészkarának dékánja nyilatkozott.
Ignorálják a nekik nem tetsző tudományos kutatásokat, amiket kilistázok nekik.
Nagy dobásra készül a Mol.
A politikus azt nyilatkozta, azért Brazíliában tartották a szertartást, mert ott elismerik a melegházasságot.
